Üzleti kommunikációs technikák blogja

VNDesign

Genetikus maximalizmus

2016. január 17.

Interjú Dr. Bíró Péterrel

Blogunkban, e-mail interjú formájában szeretnénk bemutatni szakembereket is, akik olyan releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amely mértékadó és más vezetők számára is hasznos lehet. Első alkalommal Dr. Bíró Péter, üzleti tanácsadó, tréner volt a vendégünk. Több mint negyven éves, magyar és nemzetközi nagyvállalatoknál szerzett üzleti tapasztalata, és két évtizedes tréneri, tanácsadói és coach gyakorlata is segíti a munkájában. Publikációin generációk nevelkedtek.

Ön szerint általában véve min múlik az üzleti siker?

Meggyőződésem, hogy nincs gép, ami pótolhatná az embert. Nem csak azért, mert a gépet is ember találja ki, hanem mert egy adott üzleti vállalkozásban dolgozó emberek képességei, készségei, a működőképes vagy működésképtelen kohéziók határozzák meg mindig az outputot vagyis az üzleti sikert. Ebbe beletartozik a vezető személyisége ugyanúgy, mint mindenki másé

Mi inspirálja, illetve mi tudja átlendíteni Önt a nehezebb helyzeteken?

Ez attól függ, hogy mi okozta a „nehéz helyzetet”. Ha tényleg én hibáztam, s elég erős az önkritikám, hogy bevállaljam, akkor nagyon nehéz kimászni a gödörből, mert maximalista vagyok, s magamat nem csaphatom be. Ekkor rendszerint egy új cél, egy új feladat segít. Ha nem tehetek a nehéz helyzet kialakulásáról, akkor könnyebb, mert pl. tudok annak segíteni, aki előidézte, s az sokat segít.

Fel tudna idézni egy olyan szituációt, amely során sokat tanult a munkamorálról vagy üzleti etikáról?

Szerencsés vagyok: genetikusan maximalista vagyok, és a szüleimtől örököltem a becsületességet is. Nem is vagyok rá büszke, nem tehetek róla. Nekem inkább azzal volt, van és valószínűleg lesz problémám, hogy hogyan tudjam elfogadtatni a maximalista elvárásaim legalább 70-80%-át. Ráadásul az a tapasztalatom, hogy romlik a morális helyzet, és az elvárások csökkennek, holott Magyarország jövője attól függ, hogy értékrendünk megváltozik-e. Elég a munkaadói, a munkavállalói, vagy éppen a közlekedési morálra gondolni: naponta nyomjuk egyre lejjebb a színvonalat, miközben ennek követeztében egyre silányabb lesz a teljesítmény.

biro-peter.png

Mi jelenti a kikapcsolódást az Ön számára?

Nekem abban is szerencsém volt, hogy mindig nagyon szerettem azt, amit csinálok a munkámban, tehát nem arra volt szükségem, hogy mást csináljak, hanem, hogy másokkal, család, barátok legyek együtt. Egy ideje azonban már ismerem a kifejezést, így a kérdést is értem! Persze a család változatlanul az első, de hetente több estét töltünk kőszínházakban, alternatív játszóhelyeken, Operában, Erkelben, az Uránia mozi okos programjain. Esti program lehet a mozi is, hétvégén bejöhetnek kiállítások, s jut időutazásra is, ami rendszerint szintén valamilyen kulturális eseményhez kötődik. Tömegközlekedésben remekül lehet információkat gyűjteni a világról, vagy épp sudokut fejteni.  

Mi az a tanács, ami Önt a leginkább segítette és segíti most is a szakmai útja során?

Volt néhány remek főnököm, velük eddigi munkaviszonyom kétharmadát töltöttem el: bíztak bennem, hagytak dolgozni, és ez olyan inspiráló, motiváló volt, hogy szerintem többet adtam ki magamból, mint amennyi bennem volt. Ezt most a természettudományos gondolkodásúak úgysem értik. Mellettük kialakult néhány alapelvem is, amelyek sarokpontként működtek, bárhol is dolgoztam:

  • mindig érteni akartam, hogy mit miért csinálok, ez segített azonosulni a munkámmal;
  • mindig szerettem volna jól megcsinálni (ez genetikus, mint mondtam);
  • mindig megengedtem azt a luxust, hogy a főnökömmel vitatkozzam, ha úgy éreztem, jók az érveim; nem mindig voltak jók, de soha nem hitték, hogy nyomulni akarok: ennyire azért elég jók voltak!;
  • mindig szembenéztem a kudarccal, és nem „hárítottam”; viszont mindig feldolgoztam, hogy vajon hol hibáztam, sőt azt is, amikor váratlanul jól sikerült valami;
  • mindig máshová mentem, ha már nem éreztem megfelelőnek a légkört, elegendőnek az alkotás lehetőségét, vállalva a kisebb keresetet vagy a kisebb presztízst is; és mindig jól döntöttem, ez később beigazolódott.